2011. március 27., vasárnap

hajnal 03:52



 Szép jó reggelt mindenkinek, mondhatnám, hogy madárfüttyöst,
de nem hiszem, hogy bárki akkor tévedne ide amikr a madarak hajnalban
még hangosan mondják a magukét.
Ma későn jöttem, ne mintha ilyen sokáig aludtam volna, kedvenc
OPenOffice szerkesztőmmel, volt dolgom, gépre vettetem a 17. fejezetet,
kicsit hosszabbra sikeredett, mint  az előző. Szerintem jó lett, de majd
eldönti az, aki olvassa...
Éppen tegnap vettem észre, hogy a honlapon - mert az is van - átléptük az 1000.
látogatót, gondolom ez másfél hónap alatt nem olyan rossz.
Vagy ha mégis, hát nem baj, én akkor is örülök neki! Igaz komolyan
elgondolkozom néha a látogatottság mérők hitelességén, itt is,
ott is kettő van belőle. Mind kettő mindig teljesen mást mutat,
ezért a kisebb értéket veszem alapnak, de lehet, hogy az sem hiteles...

Nappal 17:26



 Megállapítom, hogy hét ágra süt a TAVASZ...
Így fényes délben lassan hajlandó leszek elhinni, hogy a nem kicsit
hosszú tél után, talán végre tavasz lesz, ezt bizonyítandó a madarak kora hajnalban
már hangoskodnak. A lányaim lovaglásért kunyerálnak, és ami a legfőbb bizonyíték,
délután a kutyát már nem csak a nagy lányom visz le, vacogósan nagykabátban,
hanem együtt megyünk családilag. 
Mert minek is ülnénk a négy fal között mikor ragyog a nap...

Hajnal 5:10


Röpke két és fél óra alatt sikerült úgy, ahogy beállítgatnom ezt a blogot is.
Kisebb nagyobb harcok árán, - nem mindet megnyerve - végül is az akaratom
érvényesült a beállítások felett.
Na nem minden sikerült úgy ahogyan szerettem volna, de idővel majd
győzedelmeskedek az összes apró fülecske felett.
Ma hajnalra ,már nem sok időm maradt, még belefér egy kávé, azután keltenem
kell a családom apraját, nagyját...
A nagyokat, mert iskolába kell menniük, a kicsiket, mert várja őket az ovi.
Jobban mondva a legkisebbet nem, de kénytelen ő is kelni mert mégsem
maradhat itthon egyedűl...

csütörtök 01:25



 Miközben a nem tudom hányadik fejezetet töltöttem fel,
a direkt arra a célra készült blogomra / miszerint az olvasgatók
egy másik rétege is megtalálja az írományomat/, végig éreztem,
hogy hiányzik valami.Eltartott pár napig, pontosan a 10.fejezetig 
amíg rájöttem, hogy a bolgból, semmi nem hiányzik csak a lényeg,
a személyes hangvétel. De hiába próbálkoztam, oda nem lehet
beilleszteni, - nem írhatok két fejezet közé bab leves receptet...  
így hát egy frissen szerzett barát nyomán, én is megdupláztam
a blogjaim számát.
Mostantól létezik az eredeti, ahol a kedvenc - a világ számára ismeretlen
főszereplőm,  Becca Norton éli a regényhősök életét
www.fanfiction-twilight.blog.hu )  és létezik ez, a hol a nevét
kölcsön kérve, írogatom a regény születésével nem mindig szoros
kapcsolatban álló hétköznapi eseményeket.
 Kicsit vissza térnék a barátomra.
A barátom, az a bizonyos, egy nagyon életvidám, zenét betűket
szerető EMBER, - nagybetűvel - kiérdemelte, ezen dolgok közös
szeretete, hozta össze a barátságunkat, egy közösségi portálon.
Megvallom irigylem őt, most töltötte be a 62. életévét, mégis olyan
szellemi fiatalság lakozik benne, ami még a kortársaimnak - zsenge
37 vagyok - sem mindig adatik meg...

Nos, kezdetnek ennyi, most elintézem eme blog beállításait...